Vissza
Már a kapunyitás előtt érkeztek kicsik és nagyok, majd pillanatok alatt megtelt az előtér, sorra készültek a töklámpások, amikhez idén is a szervezők biztosították a faragni való tököt és eszközöket, ámde ezúttal arra is buzdítottak, hogy aki teheti, hozzon magával terményt. A hagyományos súlyversenyt ugyanis nem hirdették meg az aszály miatt, de hogy idén is színesítse a programot a bájos, tökformájú torta, azok között sorsolták ki, akik tökkel érkeztek, legyen az egészen aprócska, vagy méretesebb.
Az olvasóteremben Licskó István keramikus, fazekas segítségével agyagból alkottak a gyerekek, volt, aki a mester bájos cicáját, gombáját, őszi csendéletét vette alapul, s volt, aki pókot formázott. Egy kisfiú merészet álmodott, s végül apa segítségével sikeresen stabilizálta az alkotását: kődarabon egy gombát, azon pedig egy pillangót.
A nagyteremben a rendezvények legnépszerűbb eleme, az arcfestés, csillámtetkó várta a lányokat, fiúkat, és Hadverő Katinkának köszönhetően lufiból varázsolt tekergő indájú tök, kutyus, virág, kard – a „megrendelők” kívánsága szerint.
Természetesen idén is kellették magukat tökös falatok, az iskola konyháján készült el az ízletes sült tök, és a „Süssünk, főzzünk valamit” Klub tagjai is finomabbnál-finomabb süteményekkel kényeztették el az ízlelőbimbókat, nem is maradt egyetlen aprócska sündisznó sem a program végére.
A mesebeli töktortát végül a 7-es szelvény kis gazdája vihette haza, s a sorsolásban segédkező kisfiú pedig olyannyira szerencsésnek bizonyult, hogy a különdíjnál a saját, 10-es számát emelte magasba.
