Legutóbb 2017-ben nem fogadták kegyeikbe az égiek a Pünkösdi Vígasságokat Környén, akkor, bár elindult a színes menet a Közösségi és Tájháztól, a Főtérre tervezett produkciókat az eső miatt már a Művelődési Házban tekinthették meg az érdeklődők. Június 8-án, az idei programkor már tudható volt, hogy érkezik az eső, ezért Tirhold Kármen, a szervező Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe elnöke délután 4 órakor a Művelődési Házban köszöntötte a vendégeket.

Ez az esemény annak az ígéretnek a beteljesedését jelenti, hogy Jézus nem hagyja magára tanítványait és elküldi hozzájuk a Szentlelket. Ez az esemény nagy fontosságú volt az ősegyház történetében, amely lehetővé tette a kereszténység gyors terjedését. Néhány évtizeden belül a Római Birodalom minden nagyobb városában jelentős gyülekezetek jöttek létre. Nagyon fontos ünnep tehát a pünkösd, egyrészt ezen a napon ünnepeljük a kereszténység megerősödését, másrészt pedig a betakarítást, az aratást, azt, hogy idén is lesz mit enni, vagy vallási szempontból megfogalmazva: azt, hogy Isten nem hagy minket cserben, és megbocsátja bűneinket. Ennek megfelelően a magyar néphagyományban is számtalan szokás kötődik pünkösdhöz. Ezen az ünnepen bontották le például a májusfákat, amelyek a természet megújulásának szimbólumai, a tavasz jelképei, pünkösdkor viszont már beköszönt a nyár. A középkor óta ügyességi versenyen, például lóversenyen választották ki ilyenkor a pünkösdi királyt, aki innentől egy hétig vagy akár egy évig vezethette a többieket, minden lakodalomba és mulatságra hivatalos volt, a kocsmákban pedig ingyen ihatott. Ennek a párja a pünkösdi királynéjárás. A lányok házról házra jártak, négyen vezettek egy ötödiket, a legkisebbet és legszebbet – a pünkösdi királynét, akinek a kezében kosár volt, amiből rózsaszirmokat hintett. A királyné feje fölé mintás kendőt feszítettek ki, vagy fátyollal borították be. A lányok énekeltek, és körbetáncolták a királynét. Voltak helyek, ahol a pünkösdi király és a királyné együtt járták a települést. Ami közös ezekben a történetekben és szokásokban, hogy a pünkösd ünnepe mindig valamiféle gondtalanságot, féktelenséget jelentett. Hogy elfogadjuk a nyári hangulatot, azt, hogy ha a munkát elvégeztük, ha becsületesen éltünk, akkor ilyenkor a gondviselés vagy Isten hozzáteszi a többit, vagyis az aggódás ideje elmúlt. Az igazán fontos dolgok már eldőltek, ezen az ünnepen ideje átadni magunkat annak, hogy végre élvezzük is a munka gyümölcseit. Hogy mindannyian pünkösdi királyok és királynék legyünk egy kicsit. – hangzott el az elnöktől, majd az „újratervezett” mulatság a záporozó eső miatt a műsorszámokkal indult.

Nyitra vidéki, pünkösdi népdalokkal, citeramuzsikával érkezett a több évtizedes múltra visszatekintő Környei Magyar Dalkör, amely tavaly a KÓTA területi népzenei versenyén arany, idén a Forgó Rózsa Fesztiválon ezüst minősítést ért el.

A kultúra megszerzésének gyönyörű példájaként, a jövőt jelentve lépett színre hagyományőrző, bájos műsorával a Környei Hagyományőrző Német Nemzetiségi Gyermekcsoport Kluber Petra és Wéberné Kürti Anikó vezetésével, majd az idén már 31 esztendős Környei Német Nemzetiségi Dalkör nyújtott át egy csokrot régi környei, és más településekről gyűjtött dalokból.

'Úgy járják a csárdást' – ezt a koreográfiát első alkalommal láthatta a nagyközönség a Kisfaludy Mihály Általános Iskola és AMI 2-3. osztályos táncosainak előadásában, és a Hejgetők Táncegyüttes táncosai a Rábaközi táncok során már-már kirúgták a ház oldalát a vendégek vastapsa mellett.

Mindeközben az eső csak nem csitult, így kicsivel később veselkedhettek csak neki a férfiak a Művelődési Ház előtt felállított májfa kidöntésének, miközben a kitáncolásához, és később a mulatsághoz is Balaskó István húzta a talpalávalót.