Kitáncolták a májfát

A környei Pünkösdi Vígasságok hagyományosan a Közösségi és Tájháznál vették kezdetüket, ahol Tirhold Kármen, a Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe elnöke köszöntötte a jelenlévőket, és szólt az ünnepről: a zsidó hagyományban pünkösd idején eredetileg az aratást ünnepelték. Időpontja az első gabona betakarítását követő hét teljes hét utáni első nap volt, ahhoz hasonlóan, ahogy most a húsvét utáni 50. napon ünnepeljük a pünkösdöt. Később ez az ősi aratóünnep Isten és Noé között kötött szövetség megújításának napjává is vált. A vízözön után ugyanis Isten szövetséget kötött Noéval, és rajta keresztül az egész emberiséggel, hogy nem pusztítja el a földet és az embereket újabb özönvízzel.

A Közösségi és Tájháznál a Német Nemzetiségi Dalkör nótáit és a közös táncot követően a Bőrnadrágos Banda muzsikájára döntötték ki a májfát a Környei Németek Baráti Köre és Kultúregyesülete férfi tagjai.

A májusfa színes szalagjaikkal valamikor a katonák kalapjait ékesítették tovább, Környén pedig a táncos apróságok fedezték fel jó pár esztendeje, hogy milyen díszesek a kis copfocskákon, az ingecskék hajtókáin, így ezúttal is szorgalmasan gyűjtögették. Ezt követően indulhatott a zenés felvonulás a Művelődési Ház elé, ahol a legények gyakorlottan emelték ki és fektették el a májfát, hogy a gyerekek, felnőttek újabb szalagokat gyűjthessenek emlékbe, s hogy következhessen a mulatság a főtéren, ahol szép számmal gyülekeztek a pünkösdi vígasságok hírére.

Nagyon fontos ünnep a pünkösd, egyrészt ezen a napon ünnepeljük a kereszténység megerősödését, másrészt pedig a betakarítást, az aratást, azt, hogy idén is lesz mit enni, vagy vallási szempontból megfogalmazva: azt, hogy Isten nem hagy minket cserben, és megbocsátja bűneinket. Ennek megfelelően a magyar néphagyományban is számtalan szokás kötődik pünkösdhöz. Ezen az ünnepen bontották le például a májusfákat, amelyek a természet megújulásának szimbólumai, a tavasz jelképei, pünkösdkor viszont már beköszönt a nyár. A középkor óta ügyességi versenyen, például lóversenyen választották ki ilyenkor a pünkösdi királyt, aki innentől egy hétig vagy akár egy évig vezethette a többieket, minden lakodalomba és mulatságra hivatalos volt, a kocsmákban pedig ingyen ihatott… Pünkösd ünnepe mindig valamiféle gondtalanságot, féktelenséget jelentett. Hogy elfogadjuk a nyári hangulatot, azt, hogy ha a munkát elvégeztük, ha becsületesen éltünk, akkor ilyenkor a gondviselés vagy Isten hozzáteszi a többit, vagyis az aggódás ideje elmúlt. Az igazán fontos dolgok már eldőltek, ezen az ünnepen ideje átadni magunkat annak, hogy végre élvezzük is a munka gyümölcseit. Hogy mindannyian pünkösdi királyok és királynék legyünk egy kicsit – köszöntötte a téren a vendégeket Tirhold Kármen.

A színes pünkösdi műsorcsokor első fellépőjeként a Környei Magyar Dalkör Nyitra vidéki és pünkösdi népdalokkal, citeramuzsikával kedveskedett a vendégeknek, majd a Hagyományőrző Német Nemzetiségi Gyermekcsoport érkezett Klúber Petra és Wéberné Kürti Anna vezetésével, bájos műsorukkal – mint mindig – elragadtatva a vendégeket, és ismét igazolva, hogy élő a hagyományőrzés Környén. Őket követte a Környei Német Nemzetiségi Dalkör, Csanálosi László vezetésével és harmonikakíséretében csendültek fel a szebbnél szebb sváb énekek, a Schwung Tanzgruppe pedig polkákkal, keringőkkel alapozta meg a későbbi bál hangulatát. A műsor zárásaként a Kisfaludy Mihály Általános Iskola és AMI Hejgetők Együttesének táncosai pünkösdi szokásokat és rábaközi táncokat mutattak be, ízelítőt adva abból is, hogy annak idején milyen erőpróbával döntötték el, ki legyen a pünkösdi király.

A májfadöntést és műsort idén is Pünkösdi batyus-bál követte a főtéren, a talpalávalóról, mulatságba érkezők szórakoztatásáról estébe nyúlóan a Bőrnadrágos Banda gondoskodott.