Vissza
Posztoczky Károly életével és munkásságával Nagy Sándor amatőr csillagász ismertette meg a szép számú érdeklődőket. Mint elhangzott, Posztoczky Károly 1882. március 28-án született Rácalmáson egy középbirtokos család gyermekeként. Az általános és középiskolai tanulmányairól nem állnak rendelkezésre információk, azt viszont tudni, hogy felsőbb iskoláit a Budapesti Műszaki Egyetemen, végezte, és ellátogatott a Pázmány Péter Tudományegyetem Kozmográfiai Tanszékének előadásaira is ahol Kövesligethy Radó csillagászati óráit hallgatta. A csillagászati észlelőgyakorlatokat az ógyallai Asztrofizikai Obszervatóriumban végezte. A csillagászaton kívül közgazdasági és geodéziai tanulmányokat is folytatott, ilyen ismereteinek később nagy hasznát látta az erdőtagyosi birtok vezetésében, amely apjának váratlan, súlyos betegsége miatt már fiatalon reá hárult.
A csillagászat iránti vonzódásában nagy szerepet játszott a szomszédos birtokos, Konkoly Thege Miklós gazdag felvidéki földbirtokos, csillagász, meteorológus, az MTA tagja, zeneszerző, országgyűlési képviselő. Ő 1869-ben ógyallai birtokán csillagvizsgálót építtetett, amelyet az évek során nemzetközi hírű obszervatóriummá bővített.
Posztoczky Károly 1914-ben vásárolta meg Szeniczey Géza csillagászati műszereit ezek, jelentették a csillagvizsgáló alapját. Erdőtagyosi csillagdája is 1914-ben épülhetett, erről feljegyzés is született. „Kis csillagdám alapításának indító okai voltak: az állandó érdeklődés a csillagászat tudománya iránt, a nagy univerzum csodálata és azok a szép napok, miket kedves öreg barátom, Konkoly Miklós, oly szép gyallai csillagdáján töltöttem.”
Rendszeres csillagászati megfigyeléseket 1915-től végzett a különböző távcsövekkel, idő meghatározó műszerekkel, a Nap megfigyeléséhez szükséges eszközökkel, és számtalan műszerrel igen jól felszerelt csillagdájában. Az erdőtagyosi csillagda 1919 és 1922 között hazánk egyetlen csillagászati állomása volt.
1905-től 1962-ig folyamatosan végzett meteorológiai megfigyeléseket is, az erdőtagyosi meteorológiai állomás 1920-ban tagja lett az országos hálózatnak. A havi beszámolókat gyakran hosszabb-rövidebb eszmefuttatások követték. 1922. szeptember 12-én ez: felhőszakadásszerű eső 18:45 és 19:40 között (52 mm csapadék). A víz a kert egész szélességében hömpölyög... Környén a tagyosi patak menti házaknál az ablakon folyt be a víz! (Láng kocsmáros a szobájában az asztal tetejére menekült!) Nagytagyosról egy itatóvájút és egy disznót vitt el a víz Környére. (3 km-re).
1953 júliusában ez olvasható: úgy látszik, hogy az európai monszun idén megjött. (9-én 93 mm csapadékot mért.) Az Által-ér elmosta Kecskéd falunál a régi kőhidat. Az útról egy teherautót az árokba döntött. A lakosság az éjszakát fenn töltötte, félve, hogy a környei tó elönti a falut.
Egy levelezés szerint Posztoczky Károly halála előtt kereste annak lehetőségét, hogy távcsövei, műszerei olyan helyre kerüljenek, ahol megbecsülik és értékelik azokat. Először a Komárom Megyei Tanácsnak írt levelet, de csak a végleges válasz elhalasztásáról szóló értesítést kapott. Eszközeire nem tartott igényt sem a Veszprémi Vegyipari Egyetem, sem a Veszprém Megyei Tanács, sem a Somogy Megyei Tanács, sem pedig a Keszthelyi Városi Tanács, pedig támogató szakvéleményt írt Dr. Detre László, az MTA Szabadsághegyi Csillagvizsgáló igazgatója és Dr. Kulin György, a TIT Uránia Csillagvizsgáló igazgatója is.
Nagyobb távcsöveit, főbb műszereit és eszközeit halála után, 1964-ben özvegyétől a Komárom Megyei Tanács minimális összegért mégis megvásárolta és a Kuny Domokos Múzeum raktárában helyezték el. A múzeum 1966-ban időszaki kiállítást rendezett a hagyatékból, majd 7 évre ismét raktárba, végül az 1973-ban megépült tatai csillagvizsgálóba került.
Ma már nem csak a földön emlékezünk, az égbolton is találkozhatunk vele, munkássága 80 év elteltével sem veszett homályba – fogalmazott Nagy Sándor, hiszen a Nemzetközi Csillagászati Unió szakbizottsága 2009-ben Posztoczky Károlyról nevezett el egy Sárneczky Krisztián és Derekas Alíz által 2001-ben felfedezett kisbolygót.
A program kezdetén felcsendülő népdal az égiekhez is eljuthatott, hiszen az előadást követően távcsöves pásztázásra tökéletesen alkalmas, tiszta időben sétálhattak az érdeklődők a tópartra, s kémlelhették az eget, amely a Jupiter, Vénusz együttállását is látni engedte.
